Megkülönböztetünk elsődleges (primer) és másodlagos (visszatérő vagy szekunder) ajakherpeszt. A primer fertőzés többnyire tünetmentes formában már gyermekkorban lezajlik. A szekunder bőr-ideggyulladást a vírusok újbóli aktivizálódása (reaktiválódása) okozza.
A lakosság túlnyomó többsége felnőttkorra átesik a primer fertőzésen. A betegség reaktiválódása főként fiatal nőknél fordul elő.
Az elsődleges fertőzés bőrkontaktussal vagy testnedvekkel való érintkezés útján következik be. Gyakran törülköző, borotva vagy közös evőeszközök közvetítésével történik. Az elsődleges fertőzés sokszor tünetmentes marad, de típusos tünetek megjelenésével is járhat. Az elsődleges fertőzést követően a vírus az érzőidegek mentén felkúszik az V. agyideg (háromosztatú ideg vagy nervus trigeminalis) dúcainak idegsejtjeibe, és ott várja meg az aktív betegség által kiváltott ellenanyag-termelés csökkenését. Amikor az ellenanyagszint már kellően alacsony, és bizonyos külső vagy belső hatásokra néhány idegsejt szétesik, a vírusok az érzőidegek mentén a bőrfelszínre jutnak, ahol típusos bőrgyulladást okoznak. A reaktiválódás oka sokszor ismeretlen, máskor napégés, gyomorrontás, menstruáció, stressz, idegkimerültség, az immunrendszer általános gyengülése, betegségek vagy gyógyszerek hatására következik be. A Streptococcus penumoniae által okozott lebenyes (lobuláris) tüdőgyulladásnak jellemző kísérőjelensége az ajakherpesz.
Az elsődleges fertőzés lappangási ideje 1-2 hét, tünetek - azaz a tipikus ajakherpeszes gyulladás tünetei - olykor csak sokkal később mutatkoznak. Az égő fájdalom, az érzészavarok és a viszketés - az ún. "prodromális" vagy bevezető tünetek - a későbbi bőrgyulladás helyén már napokkal előtte jelentkezhetnek. Ennek oka az érzőidegben a bőrtünetek idején is meglévő ideggyulladás, ezért olyan fájdalmas a kialakult herpeszes gyulladás.
A herpeszes bőrgyulladás jellemző tünete a fájdalmas bőrpír és duzzanat, melynek felületén apró, víztiszta bennékű hólyagok jelennek meg. Pár nap után a hólyagok tartalma zavarossá, gennyessé válik, majd a hólyagok felszakadnak. Helyükön apró, fájdalmas, gennyes lepedékkel fedett fekélyek maradnak vissza. A bőrelváltozásokat hőemelkedés, mérsékelt láz, a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása kísérheti. A betegség 7-10 nap alatt nyomtalanul gyógyul, legalábbis az esetleges következő reaktiválódásig.
Ha a herpesz vírussal történt fertőződés bekövetkezett, a vírus egész életen át a szervezetben marad.
Kezelése:
1, Prodromális szakaszban a tabletta formájában alkalmazott aciklovír, famciklovír hatóanyag eredményes lehet a bőrbetegség megelőzésében. Hasonló jó hatást érhetünk el, ha a bőrtünetek megjelenése előtt aszpirint veszünk be. A jellegzetes klinikai képet ezek a gyógyszerek már kevésbé befolyásolják.
2, Bőrkiütés korai szakaszában aciklovír, famciklovír hatóanyagú kenőcs enyhítheti a betegség lefolyását.
3, A hólyagok felszakadása után a kenőcsök kevésbé ajánlottak, mert lassítják a beteg terület beszáradását. Helyette célszerűbb szárító és fájdalomcsillapító paszták (Lassar-paszta önmagában vagy alumínium acetáttal kombinálva) alkalmazása, amelyek elősegítik a gyógyulást, és eredményesen csökkentik a fájdalmat.
A beteg területen bármiféle szteroid származék alkalmazása ellenjavallt, mert az a betegség fellángolását és terjedését eredményezi, illetve a gyógyulást lassítja. /hazipatika.hu/
A labiális herpesz nyom nélkül és spontán is meggyógyul, de kiújulásával bármikor számolni kell. Súlyosabb vagy elhúzódó esetekben, gyenge immunrendszerű egyéneknél (HIV-fertőzötteknél, szteroidokat vagy citosztatikumokat szedőknél, szervtranszplantáltaknál), illetve azoknál, akiknél a betegség gyakori visszatérése jelentős életminőségbeli romlást eredményez, a gyógyszeres kezelés akár életmentő is lehet, ezért mindenképpen szükséges. |
