A hirtelen kezdődő fájdalmat látási, hallási vagy egyéb idegrendszeri tünetek előzik meg. A roham általában havonta egy-négy alkalommal jelentkezik, és fél-egy napig tart, de ez egyénenként változó lehet. Van, akinél életében egyszer és van, akinél havonta többször is előfordul. A roham néhány órától akár három napig is tarthat. Émelygés, hányinger, hányás kísérheti.
A migrén bevezető szakaszát fáradtság, levertség, ingerlékenység, tompultság vagy indokolatlan jókedv jellemzi. Ezt követi az úgynevezett aura, melynek során az egyik vagy mindkét szem látóterében vakító fények, csillámló cikk-cakk vonalak, szikralátás vagy látótérkiesés alakulhat ki.
Néhány perccel, de maximum egy órával ezután jelentkezik a rendszerint féloldali, görcsös, lüktető, hasogató fejfájás. Ehhez hányinger, hányás csatlakozik és hang-, fény- vagy szagérzékenység, a beteg nem képes fizikai munkavégzésre és általában elsötétített szobában, ágynyugalomban keres enyhülést. A fejfájás elmúltával erőteljes fáradtságérzés, kimerültségérzés jelentkezik, amely azonban egyre csökken és hamarosan a szokott egészségi állapotába tér vissza a beteg.
Kezelése:
A hatékony kezeléshez elengedhetetlenül szükséges a diagnózis pontos felállítása, a társbetegségek ismerete és a beteg bevonása a terápiába. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a betegnek kerülnie kell a migrént kiváltó tényezőket, így például az alváshiányt, stresszt, rendszertelen étkezéseket, a tiraminban gazdag sajtokat, a csokoládét, a natrium-glutamát tartalmú kínai ételeket és a nitrátokkal kezelt húsárut. Célszerű a fejfájások súlyosságát és gyakoriságát betegnaplóban rögzíteni. Sok esetben a diétás kezelés nem elegendő a roham elkerüléséhez. Ilyenkor - a fejfájás erősségétől és a kísérő tünetektől függően - különböző összetételű és erősségű gyógyszert kap a beteg. Enyhe fájdalom esetén, ha azt hányinger nem kíséri, tabletta formájában vény nélkül is kapható fájdalomcsillapítók jönnek szóba, például acetylsalicylsav, paracetamol, ibuprofen vagy diclofenac (természetesen nem egyszerre, hanem csak az egyiket vagy a másikat szabad kipróbálni, mert együttesen a mellékhatásaik jelentősen fokozódnak!). Ezeket hányáscsillapítóval lehet kiegészíteni.
Közepes vagy erős roham esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert a vény nélkül kapható szerek általában nem segítenek. A kísérő hányinger miatt ilyenkor általában nem tablettát, hanem kúpot, orrsprayt, injekciót kap a beteg. Ezek a szerek ergotamin, dihydroergotamin vagy triptán tartalmúak. A gyulladás csökkentésén kívül érösszehúzó hatással is rendelkeznek, ezért kezeletlen magasvérnyomás, érszűkület, koszorúér-betegség, agyi érbetegségek esetén ellenjavalltak. Mellékhatásként melegségérzés, kipirulás, mellkasi nyomásérzés alakulhat ki.
Ha egy hónap alatt kettőnél több roham jelentkezik, akkor célszerű megelőző kezelést alkalmazni. Ilyenkor általában olyan gyógyszerek jönnek szóba, melyeket nemcsak fejfájás esetén alkalmazunk, például vérnyomáscsökkentő szerek, antidepresszánsok, görcsoldó szerek, magnézium vagy riboflavin. A megelőző kezelés csökkenti a rohamok számát, időtartamát, intenzitását, lehetővé teszi, hogy egyszerű fájdalomcsillapítókat alkalmazva megszűnjön a roham. A kezelés hossza hat héttől három-hat hónapig terjedhet. |
